Tuesday, January 29, 2008

Téli fülőke csicseriborsóval



A sok úri
szarvasgombás huncutság után ideje visszatérni a hétköznapokba. A téli fülőkét (Flammunila velutipes), mint neve is mutatja, szerencsés időjárási körülmények közt télen szedhetjük. Már csak emiatt is különösen becsülendő, de vannak, akik nem kedvelik ezt a gombát, állítólagos halíze miatt. Az ízén nem érzem, bár sütés közben valóban terjengett némi halszag a konyhában, de mire kész lett az étel, az is ellillant.
Egyszerűen és gyorsan elkészíthető a csicseriborsós fülőke - gyakorlatilag annyi idő alatt, míg a rizs megfő -, csak sajnos kicsit sok edényt koszol, többet kell mosogatni. Nekem önmagában is megállja a helyét ebédnek. Meglehetősen laktató, jó darabig nem éheztem meg utána. Akik kicsit ódzkodnak a teljesen vega megoldásoktól, kevés reszelt (füstölt) sajttal is megszórhatják.

Hozzávalók (2 főre)

25 dkg téli fülőke
1 hagyma
2 gerezd fokhagyma
1/2 csésze rizs
1 doboz csicseriborsókonzerv
olívaolaj
3-4 ek apróra vágott medvehagyma (fagyasztott), vagy snidling

A rizst a szokásos módon odatesszük főni.
A téli fülőkét megpucoljuk, tönkjét levágjuk, azt nem használjuk fel. A nagyobb darabokat félbevághatjuk. A hagymát, fokhagymát apróra vágjuk. Egy evőkanál olívaolajon megdinszteljük a hagymát, fokhagymát, majd rádobjuk a gombát is, sózzuk, 10 perc alatt megpároljuk. Nem szükséges az összes levét elpárologtatni.
A csicseriborsót leszűrjük, lecsepegtetjük. Egy serpenyőben felforrósítunk 2 ek olívaolajat, és hozzáadjuk a csicseriborsót. Nagy lángon, időnként rázogatva megpirítjuk.
Amikor minden elkészült, összekeverjük a rizst, a gombával és a csicseriborsóval. Megmelegítjük, tálalás előtt a medvehagymával bőségesen megszórjuk.

Nincs új a nap alatt: csicseriborsó gombával korábban (szintén serpenyős kép :))

Monday, January 21, 2008

Ricottás-szarvasgombás óriás kagyló sütőtökmártásban - VKF12



Ha nem történt volna meg életemben a nagy halügyi áttörés, akkor csak egy ilyen étellel indultam volna, mert szerencsére Gabojsza, a Vigyáz!Kész!Főzz! 12. házigazdája menekülőútvonalat is biztosított. Ebben ugyanis semmiféle tengeri herkentyű, vagy egyéb huncutság sincs, viszont régóta vágytam rá, hogy ezt a tésztafajtát kipróbáljam. Egyszer évekkel ezelőtt már volt nekem ilyen, de azt megették a molyok.

Szarvasgomba
még egyszer, de most egy darabig utoljára. A fagyasztott kalapos gombákra is kell egy kis figyelmet fordítani, csak eljön egyszer a tavasz, és szükség lesz a helyre a mélyhűtőben.
A töltelék épphogy elégnek bizonyult ennyi tésztához, úgy, hogy néhány főzés közben elszakadt kagylót nem is töltöttem meg. Ha van több rikottánk, érdemes egy kicsit többet készíteni.
Két embernek könnyű ebédnek / vacsorának elegendő, de személyenként 2-3 darab kagylót tálalva egy népes család előétele is megoldható.

Hozzávalók (2 főre):

20 dkg óriás kagylótészta (conchiglioni rigatti)
25 dkg rikotta
1 ek szobahőmérsékletű vaj
1 közepes téli szarvasgomba
2 ek snidling

20 dkg sütőtök
1 lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
1 ek olívaolaj
1,5 dl zöldséglé

A szarvasgombát lereszeljük, és összekeverjük a vajjal. Ezt két-három órával előbb érdemes megcsinálni, hogy a szarvasgombának legyen egy kis ideje kiadni ízeit, ízletesebb ételt kapunk. A szarvasgombás vajat összekeverjük a rikottával, a snidlinggel, ízlés szerint sózzunk.
A kagylótésztát megfőzzük, leszűrjük, és kicsit hűlni hagyjuk, hogy kezelhetőbb legyen. Amikor már hozzá tudunk nyúlni, a kagylókat teáskanálnyi adag gombás rikottával megtöltjük. A kagylókat kivajazott tűzállótálba ültetjük, és rövid időre, hogy kicsit átforrósódjék, forró sütőbe tesszük. Vigyázzunk, hogy ne szárítsuk ki.
Tálaláskor a mártásból néhány kanálnyit a tányér aljára teszünk, és erre helyezzük a töltött kagylókat.

Mártás: az apróra vágott hagymát és fokhagymát az olajon üvegesre dinszteljük. Közben meghámozzuk, és felkockázzuk a sütőtököt. Azt is a hagymára téve puhára pároljuk. Ha szükséges, egy kevés vizet lehet hozzáadni, hogy ne égjen le. Végül hozzáöntjük a zöldséglevet, egyszer felforraljuk, és botmixerrel pürésítjük. Ha szükséges, sózzuk.

St. Andrea 2006-os egri roséja először jó gondolatnak tűnt, de így utólag inkább egy száraz fehérbort ajánlanék hozzá. Nem passzoltak a színek. :))


Még egy ötlet a szarvasgomba-sütőtök párosítására.

Sunday, January 20, 2008

Szarvasgombás pohárkrém



Mivel a gombák közül még a szarvasgomba a leginkább alkalmas arra, hogy a blog édességszekcióját bővítsem, íme egy újabb recept. Heston Blumenthal óta egyébként is kísérletezgető kedvemben vagyok.
Ennél a receptnél figyeljünk arra, hogy a szarvasgomba a jó zsíros (mascarpone és tojássárgája) közegben folyamatosan adja ki aromáját. Minél tovább hagyjuk állni, egyre inkább a szarvasgomba íz és illat válik uralkodóvá. A szarvasgomba fanatikusok talán nem bánják ezt, nekik ajánlható az akár 24 órás érlelés is*, a különlegességek kedvelői, akik csupán egy a megszokottól eltérő, kicsit más ízvilágra vágynak, megelégedhetnek a 4-5 órával, amíg a krém lehűl és megdermed.

Hozzávalók (2 személyre):

2 tojássárgája
5 dkg cukor
víz
10 dkg mascarpone
1 ek citromlé
1 ek extraszűz olívaolaj
2-3 g reszelt szarvasgomba
aprított kakaóbab vagy étcsokoládé forgácsok

A cukrot egy kis lábosban annyi vízzel, ami éppen ellepi, feltesszük főni. Felforraljuk, majd néhány percig, míg a cukor teljesen el nem olvad, és a szirup kissé besűrűsödik közepes lángon forraljuk. A tojást elektromos habverővel kissé felverjük, a forró szirupot egyenletes, vékony sugárban állandó keverés mellett beleöntjük. A legnagyobb fokozaton addig verjük, míg a tojás teljesen kivilágosodik és a keverék besűrűsödik (kb. 4 perc). Hozzáadjuk a mascarponét, azzal is jól elkeverjük. Végül belekeverjük a citromlét, olívaolajat és a szarvasgombát is. Poharakba szétosztjuk, és 4 órára a hűtőbe tesszük. Fogyasztás előtt a kakaóbabbal vagy az étcsokoládéval megszórjuk.

* Szintén nekik ajánlott a konyakos pohárban való tálalás, mely a szarvasgomba illatot mellbevágóan összegyűjti.

Friday, January 18, 2008

Szarvasgombás papardelle - ezúttal lilában



Nálam az utóbbi egy-két évben háttérbe szorultak a szakácskönyvek. Elő-előveszem őket, főleg az épp aktuális kedvenceket, de sokkal többet kalandozom a gasztroblogokon. Nem számolom, de jó pár ételt készítettem már a bloggertársak receptjei alapján. Van, hogy egy az egyben megcsinálom az ételeket, máskor öteleteket, inspirációt adnak.

A napokban Dolce vita gyönyörű pink spagettijének képeiben gyönyörkedtem, és még nem sejtettem semmit. A rákövetkező napon miközben a szarvasgombákat rendezgettem, és a konyhát elárasztotta mindent átható illata, felvillant bennem, hogy van valami ebben a téli szarvasgombában (tuber brumale), ami a céklára emlékeztet. De még legalább egy napnak kellett eltelnie, mire összeállt a kép: a kettő együtt még sokra viheti. Az eredetileg tervezett sima (igaz kézzel gyúrt) tésztának gondolatban máris búcsút intettem, és épp a piac fele járva a céklát be is szereztem.
A céklás tésztának valóban nincs céklaíze, enyhén édeskés ízvilága kitűnően harmonizál a szarvasgomba földies ízeivel, lágyítja, egyben mégis erősíti azt. Egy-egy pohár könnyű francia fehérbor is fogyott mellé.

Hozzávalók (2 személyre):

25 dkg tagliatelle
1 cékla
1 dl víz (Dolce vita csak fél dl-t használt, én 1-re emlékeztem)
10 dkg vaj
1 db téli szarvasgomba

A tésztát sós vízben megfőzzük, leszűrjük.
A céklát meghámozzuk, darabokra vágjuk, és a vízzel turmixoljuk. Levét leszűrjük. A céklalevet felforrósítjuk, hogy a tésztát ne hűtse le, és a kifőtt tésztára öntjük. Elkeverjük, és annyi időre lefedjük, míg a szarvasgombát lereszeljük, és a vajat darabokra vágjuk. A tészta a céklalevet magába szívja, és szépen meglilul. Hozzáadjuk a vajat és a szarvasgombát, alaposan elkeverjük, és azonnal tálaljuk.

Tuesday, January 15, 2008

Truffle truffle


Szójátékból eddig még nem főztem, de úgy látszik, előbb-utóbb mindennek eljön az ideje. Az eredmény várakozáson felüli, nagyon ízletes szarvasgombás (truffle) csokoládédesszert (truffle). Kizárt persze, hogy korábban másnak ne jutott volna eszébe, de én nagyon örülök neki. Egyet sajnálok csak, hogy Sike Tamás 2003-as Egri Bikavérét megittuk tegnap a kacsához. Azzal lett volna tökéletes a világ.

Hozzávalók (10 diónyi darabhoz):

10 dkg 70%-os étcsokoládé
1 dl tejszín
1 ek konyak
3-4 g téli szarvasgomba
kakaópor

A csokoládét apró darabokra törjük és egy tálkába tesszük. A tejszínt óvatosan felforrósítjuk, majd a csokoládére öntjük. Addig keverjük, míg a csokoládé teljesen el nem olvad, és egynemű, sűrű krémet kapunk. Hozzáöntjük a konyakot, elkeverjük. Belereszeljük a szarvasgombát, majd a krémet minimum négy órára, vagy éjszakára hűtőbe tesszük.
A megszilárdult csokoládémasszából kézzel gyors mozdulatokkal diónyi golyókat formálunk, majd kakaóporba forgatjuk.

Saturday, January 12, 2008

Vargányás kolbász


Nem szoktunk gombás készítményeket venni, hiszen általában magunk is el tudjuk készíteni őket. Kivételek azért akadnak néha, mint ez a vargányás kolbász is. Nem valószínű, hogy a közeljövőben kolbászgyártásra adnánk a fejünket.
Kellemes, nem túlfűszerezett szárazkolbászról van szó. Bevallom, egyáltalán nem éreztem benne sem vargányaízt, sem illatot. Lehet, hogy azért, mert egyáltalán nem élek ilyenféle ételekkel, és csak tömény, intenzív húsosságát éreztem. Az uram azt állítja, hogy határozottan észrevehető benne. De ő megeszi a véreshurkát is. Lehet próbálkozni, mi a Culinarisban jutottunk hozzá.

Tuesday, January 08, 2008

Vargányás rakott krumpli - kicsit másképp

A rizottóprojekt kapcsán maradt egy kevés párolt vargányám. Mivel fagyasztottból lett felengedve, minél előbb el akartam készíteni. Nem árt vigyázni a gombás ételekkel, sok esetben felelősek az ételmérgezésért (nem gombamérgezés!). Kapóra jött az Epicurious-on a Bon Appétit novemberi receptje. Igaz, ott elegánsan gratin-nek nevezik ezt az ételt, mely helyett kevésbé elegánsan használhatnánk a csőben sültet, de végül a rakott krumplinál maradtam.
Fontos, hogy ennél az ételnél igazán jó minőségű, jó ízű krumplit használjunk (valaki megsúghatná, hol juthatok olyanhoz), különben kár a vargányáért.

Hozzávalók (2 személyre):

50 dkg krumpli
25 dkg vargánya
2 tk vaj
25 dkg mascarpone
1 dl tejszín
4 ek reszelt parmezán
1 gerezd fokhagyma
szerecsendió
bors

A vargányát megtisztítjuk, apró darabokra vágjuk, és 1 tk vajon kevés sóval megpároljuk, amíg az összes levét el nem fővi. Ha fagyasztott, előrepárolt vargányával dolgozunk, forró serpenyőben olvasszuk fel a vajon.
Keverjük össze a mascarpone-t a tejszínnel és 2 ek parmezánnal. Vágjuk apróra a fokhagymát, azt is adjuk hozzá, reszeljünk bele egy kevés szerecsendiót.
Pucoljuk meg a krumplit, és karikázzuk fel.
A maradék vajjal kenjünk ki egy tűzálló tálat. Az alját rakjuk ki a krumpliszeletek harmadával, sózzuk, borsozzuk. Terítsük rá a vargánya felét. Locsoljuk meg a mascarpone-s krémmel, majd újabb adag krumpli, vargánya, és végül ismét krumpli következik. Simítsuk el rajta a maradék sajtkrémet, és szórjuk meg a maradék parmezánnal.
160 fokra előmelegített sütőben süssük fél órát.

Kínáljunk mellé valamilyen zöldsalátát, és ne feledkezzünk meg egy pohár száraz fehérborról sem. Anélkül nem is érdemes leülni a vacsorához.

Monday, January 07, 2008

Vargányás rizottó


Vigyázat, csalás, a fenti képen modellt álló vargányák nem azonosak a lenti képen szerepló vargányákkal! Bár már régóta készülök a vargányás rizottóra, mint ahogy júniusban készült kép is tanúsítja, addig- addig halogattam, míg tél lett, és végül fagyasztott, illetve szárított vargányából készítettem el.
A rizottó mostanában mások képzeletét is megmozgatja. Dolce Vitáék tegnap szintén vargányás rizottót ettek, Rossa mela radicchio-sat készített, Eszter padlizsánosat és citromosat, Lila Füge szintén gombában gondolkodott, Pocblognál majdnem rizottó készült spárgával, nemisbékáé pulykás-szárított paradicsomos, én sütőtököset is főztem nemrégiben. És ez csak a legutóbbi idők termése. Rizottókészítés előtt érdemes elmélyedni Mamma útmutatójában.

Az én változatomban vegyesen szerepel a szárított és a fagyasztott vargánya. A szárítottat ne felejtsük el időben beáztatni a főzés megkezdése előtt. A fagyasztott vargányát már előzetesen lepároltam, úgy tettem el a mélyhűtőbe. Ha friss, vagy nyersen fagyasztott vargányával dolgozunk, azt már a főzés elején a rizshez adhatjuk. Az előre lepároltat előbb gyorsan olvasszuk fel forró serpenyőben (vigyázzunk, hogy ne kapjon le), tartsuk melegen, és a főzés vége előtt adjuk csak a rizottóhoz, hogy ne ne főjön túl. Ne sokkoljuk rizottónkat azzal, hogy fagyott állapotban tesszük bele!

Hozzávalók (3 főre):

20 dkg rizottórizs
2 ek olívaolaj
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1,5 dkg szárított vargánya
20 dkg vargánya (fagyasztott, előzetesen lepárolt)
0,5 dl száraz fehérbor
6 dl zöldséglé
1 csokor petrezselyem, apróra vágva
2 ek reszelt parmezán

A szárított vargányát fél órára meleg vízbe áztatjuk. Leszűrjük, az áztatólevét hozzáadjuk a zöldségléhez. A zöldséglevet megmelegítjük, és a rizottófőzés alatt végig forrón tartjuk.
A hagymát, fokhagymát apróra vágjuk, és az olívaolajon üvegesre pároljuk. A lángot nagyobbra vesszük, a rizst a hagymához adjuk, néhány percig kevergetve pirítjuk. Ráöntjük a bort, és hagyjuk teljesen elpárologni.
A zöldségléből egy merőkanálnyit a rizsre öntünk, és kis lángon gyakran kavargatva, addig főzzük, míg majdnem az egészet beszívja. Akkor újabb kanál zöldséglé, majd kavargatás következik, és így tovább, amíg a zöldségléből tart, illetve amíg a rizottó meg nem fő (kb. 20 perc). Az utolsó adag zöldséglénél tegyük bele a vargányát is.
Végül belekeverjük a petrezselymet és a parmezánt, fedő alatt néhány percig pihentetjük, majd forrón tálaljuk.


Sunday, January 06, 2008

Gombás-rikottás kifli


Lehet, hogy hibát követtem el, amikor ezt a finom erdei gombás kiflit tálaltam fel a vendégeknek, mert utána kicsaltak belőlem több adag szárított gombát elvitelre. :) Ez ugyan nem szárítottból készült, hanem fagyasztottból (galambgomba és nyári laska), de kedvcsinálónak elég jó volt. A gombás kiflit a legjobb frissen, még langyosan fogyasztani.


Hozzávalók (2 tepsi):

80 dkg liszt
20 dkg teljeskiörlésű liszt
2 zacskó sütőélesztő
5 dl langyos víz
2 dl olaj
3 tk só
3 tk cukor
1 tojás, felverve
szezámmag

a töltelékhez:

40-45 dkg vegyes erdei gomba
1 tk vaj
25 dkg rikotta
3 ek apróra vágott medvehagyma

Összekeverjük a kétféle lisztet a sóval, cukorral és az élesztővel. Belekeverjük az olajat és a vizet, alaposan összegyúrjuk, dagasztjuk. A tésztát két részre osztjuk, gömböcöket formázunk belőle, letakarjuk, és negyedórát pihentetjük.
Egy meglisztezett deszkán a tésztát kinyújtjuk, négyzetekre vágjuk, a négyzeteket átlósan kettéosztjuk, hogy háromszögeket kapjunk. A töltelékből egy evőkanálnyit a háromszög hosszabb oldalához helyezünk, és a tésztát kifliszerűen feltekerjük. Sütőlapra tesszük, a tojással megkenjük, szezámmaggal megszórjuk. 200 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük, akkor a hőmérsékletet 15 fokra csökkentjük, és még negyedórát sütjük.

A töltelékhez a gombát megtisztítjuk, felszeleteljük, és egy serpenyőben a vajon addig pároljuk, míg az összes levét el nem fővi. Kicsit hűlni hagyjuk, majd összekeverjük a rikottával, medvehagymával, és a sóval ízesítjük.

(a tészta egy
Mindmegette recept alapján készült)

Wednesday, January 02, 2008

Citromos-gombás palacsinta spenót körettel


Még szilveszterkor készült vacsorára ez a könnyű gombás fogás. Rádöbbenve, hogy mily közel is van már a kucsmagomba szezon, amikor is nagymennyiségű friss gombához juthatunk (fő az optimizmus), gyorsan csökkentettem kicsit a mélyhűtőbeli raktárkészletet. Kicsit bele kellene húzni a gombafogyasztásba, különben lelkiismeretfurdalással fogom majd tavasszal a kosaramat cipelni. Kár, hogy nem szokásom az újévi fogadalomtétel, ez most kiváló elhatározás lehetne.

Hozzávalók (2 személyre):

6 db palacsinta

1 tk vaj
35 dkg vegyes erdei gomba (nálunk most galambgomba és nyári laska)
25 dkg rikotta
1 citrom reszelt héja (lehetőleg kezeletlen citromot vásároljunk)

a spenót körethez

12 dkg fagyasztott leveles spenót
1 tk vaj
2 gerezd fokhagyma
diónyi friss gyömbér
1 dl kókusztej

A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük és a vajon megpároljuk, úgy, hogy a végére az összes levét elfője. Hűlni hagyjuk. Összekeverjük a rikottával, citromhéjjal, sózzuk, és megtöltjük vele a palacsintákat. Kedvünk szerint feltekerjük vagy négybe hajtjuk. 10-15 percre forró sütőbe tesszük, hogy egy kicsit megpiruljon.
Közben elkészítjük hozzá a köretet. A fokhagymát fokhagymanyomón átnyomjuk, a gyömbért lereszeljük. A vajat megolvasztjuk egy serpenyőben, hozzáadjuk a fokhagymát és a gyömbért, 1-2 percig kis lángon kevergetjük, de vigyázzunk, hogy ne piruljon meg, mert megkeseredhet. A fagyott spenótot is serpenyőbe tesszük, felolvasztjuk. Végül hozzáadjuk a kókusztejet, sózzuk, egyet forralunk rajta, és már tálalhatjuk is a palacsintával.